Vigyázat! A füstölt lazac nem jó szomszéd
Az utóbbi években megnövekedett a lisztéria fertőzéses esetek száma. Normális esetben a gyomorsav elpusztítja ezt a baktériumot. Ha azonban az élelmiszer különösen nagyszámú csírával fertőzött, a lisztéria igen gyorsan megfertőzheti a beleket. A legveszélyeztetettebbek az idősebbek, a várandós nők és az újszülöttek. Kb. minden harmadik fertőzés halálos kimenetelű. A veszélyes kórokozó nemritkán az otthoni hűtőszekrényben lappang. A hűtőszekrényben a lisztéria gyors szaporodásnak indul, mivel alacsony hőmérsékleten is jól érzi magát. A „Medical Tribune” c. szakfolyóirat szerint – az elkészítési technológiától függetlenül – a füstölt lazacban veszélyesen nagy a kórokozók száma.
Az újszülöttek szuperimmunitása
A terhességnek már a negyedik hónapjától kezdve az anya szervezete antitesteket ad át a fejlődő magzatnak. Bizonyos antitesttípusok az újszülött szervezetében akár nagyobb koncentrációban is előfordulhatnak, mint az anyában. Az újszülötteknél általában jóval több fehérvérsejtet lehet kimutatni, mint a felnőttekben (ez nem érvényes a koraszülöttekre). Az immunizálás a születést követően folytatódik az anyatejjel. A szoptatás elején termelődő anyatej, a kolosztrum különösen fontos A-típusú immunglobulinban, amely a csecsemőt megvédi a bélfertőzésektől. A szoptatás folyamán, a következő hónapokban egyre kevesebb immunglobulint jut át az anyatejjel az anyából a gyermekbe – míg végül kb. fél év alatt a gyermek saját maga képes előállítani a fontos antitesteket ama kórokozókkal szemben, amelyekkel kapcsolatba kerül.
Vigyázat, dühroham!
Az átlagos dühöngés 10-20 percig tart, és minden roham után meglehetősen sok időt telik el, míg a szervezet a hormonokat, a szívritmust, a keringést újra egyensúlyba hozza. Ez meglehetősen nagy igénybevételt jelent. Joggal merül fel tehát a kérdés: valóban jól tesszük-e, ha minden csip-csup ügy miatt „kieresztjük a gőzt”? A legtöbb orvos véleménye szerint nem. Ehelyett inkább számoljunk tízig, vagy fussunk egy kört a háztömb körül. Az autogén tréning vagy a jóga szintén jó módszer a heves vérmérséklet enyhítésére.
A kis szünetek jót tesznek az agynak
Olykor egy rövid szünet jólesik. A főnököknek talán gyakrabban kellene engedélyezniük, mivel a szünetek alkalmával agyunk idegsejtjei között új összeköttetések jönnek létre (szinapszisok). Valósággal „átkábeleződünk”: ilyenkor dolgozzuk fel az addig ért információkat, ingereket, és könnyebb memorizálni a tanultakat, az új ismereteket. A kávészünetben vagy a tízórai joghurt kanalazgatása közben még boldogsághormonok is termelődnek, ami a stressz csökkentésében is nagy segítség.
A kóla tönkreteszi a csontokat
A rendszeres kólaivás jelentős mértékben károsíthatja a csontokat – ezt állapították meg a bostoni Tufts Egyetem kutatói is. A szakemberek a klinikai tanulmány keretében 1413 nő és 1125 férfi csontját vizsgálták meg. Ezen kívül a kísérleti személyeket alaposan kikérdezték táplálkozási szokásaikról. A nőknél (férfiaknál nem) a kólafogyasztás mértéke korrelált a csontsűrűség alakulásával. Ugyanez volt a helyzet azoknál a nőknél is, akik koffeinmentes kólákat ittak. A kutatók szerint ugyanis nem a koffein, vagy a kukoricaszirup a bűnös a csontritkulás kialakításában, hanem maga a kóla-kivonat.
